84 éve tért vissza Magyarországhoz Erdély északi része és a Székelyföld

84 esztendővel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Partium északi része, Észak-Erdély és a Székelyföld  visszakerült Magyarországhoz.

Miután a romániai Szörényváron 1940. augusztus 16-24. között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre, a német és az olasz kormány, a magyar és a román kormány felkérésére a bécsi Belvedere Palotában döntőbírósági ítélettel rendezte a Magyarországnak átadandó területek ügyében Magyarország és Románia közötti függő kérdést. A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor született.

A magyar kormány (gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a románokkal folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttség vezetője – mindannyian erdélyi származásúak voltak), és a román kormány a döntőbíráskodást elfogadta.

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint – de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben – a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. Fontos megjegyezni, hogy a Szovjetunió 1940 júniusában megszállta az akkor Romániához tartozó Besszarábiát, a mai Moldova Köztársaság területét, és a második bécsi döntés kihirdetésekor javában folytak a krajovai tárgyalások, amelyek lezárultával szeptember 7-én Bulgária visszakapott Romániától 2 dél-dobrudzsai megyét, az ún. Kvadrilátert (A II. világháborút lezáró békeszerződések – ellentétben például a bécsi döntésekkel – a krajovai megállapodást nem bírálták felül, így ez a terület ma is Bulgária része).

A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne a Székelyfölddel.

Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.

 A magyar honvédek erdélyi bevonulása békés diadalmenet volt, melyet sehol sem kísértek incidensek vagy atrocitások. A román megszállás alól felszabadult magyar lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta, és boldogan látta őket vendégül.

1940. évi XXVI. törvénycikk

a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről *

A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzedelmébe vetett hitében megerősödve mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletmagyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.

1. § A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi a magyar királyi kormánynak a keleti és erdélyi országrészek visszaszerzésére irányult tevékenységét, amely végeredményben a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány döntőbíráskodásához vezetett. A törvényhozás hálával emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány külügyminisztereinek – Bécsben 1940. évi augusztus hó 30. napján hozott – döntését elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt területet a Magyar Szent Koronához visszacsatolja és a magyar állam területével egyesíti.
2. § A jelen törvény erejénél fogva a visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül – mindaddig, amíg e terület választópolgárai rendes úton országgyűlési képviselőket választhatnak – mint országgyűlési képviselők az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés – mindkét házának határozatával – az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb hatvanhárom lehet.

Magyarország Kormányzója az 1926:XXII. tc. 23. §-a, valamint az 1938:XXXIV. tc. 3. §-a és az 1939:VI. tc. 3. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a m. kir. minisztérium felterjesztésére további tizenkét felsőházi tagot nevezhet ki.

3. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatosan a törvényhozás további rendezéséig megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt terület közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek.

A m. kir. minisztérium ezeket a, rendelkezéseket megteheti az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.

4. § Mindazok a román állampolgárok, akik az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és, erdélyi területen állandó lakóhellyel bírtak, hatósági intézkedés nélkül megszerzik a magyar állampolgárságot.

Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi.

Azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik az 1921:XXXIII. törvénycikkbe becikkelyezett trianoni szerződéssel Romániának átengedett és az 1940. évi augusztus 30-i bécsi döntőbírói határozat értelmében Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, visszaszerzik a magyar állampolgárságot, ha a döntőbírói határozat 4. pontjában biztosított optálásijogukat a magyar állampolgárság javára gyakorolják.

A m. kir. minisztérium az opció gyakorlásának és az azzal kapcsolatos eljárásnak szabályait a döntőbírósági határozatnak és a román királysággal kötendő megállapodásnak megfelelően rendelettel állapítja meg.

5. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozása tárgyában az érdekelt államokkal megállapodásokat köthet és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti.
6. § A m. kir. belügyminiszter – a törvényhozás további rendelkezéséig – a törvényhatóságok és a községek tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálattételre a jelen törvénnyel visszacsatolt területre bármely törvényhatósághoz vagy községhez kirendelheti és a jelen törvénnyel visszacsatolt terület lakosai közül törvényhatóságnál vagy községnél alkalmazott személyeket szolgálattételre az ország egész területén bármely törvényhatósághoz vagy községhez beoszthatja.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter – a törvényhozás további rendelkezéséig – bármely jellegű népiskolánál, középfokú- és szakiskolánál, középiskolánál vagy tanítóképző intézetnél alkalmazott tanítót vagy tanárt az ezzel a törvénnyel visszacsatolt területen bármely jellegű tanintézethez és ezen a területen bármely jellegű tanintézetnél működő tanítót vagy tanárt az ország egész területén bármely jellegű tanintézethez szolgálattételre beoszthatna, illetőleg áthelyezheti.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója Szatmárnémetiben

7. § A m. kir. minisztérium a visszacsatolt keleti és erdélyi terület vasúti hálózatának az ország vasúti hálózatába való bekapcsolása céljából – a törvényhozás előzetes engedélyének kikérése nélkül – új vasútvonalakat építtethet és megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt keleti és erdélyi terület vasúti közlekedésének előmozdítása és a vasúti hálózat megfelelő kiépítéséhez szükségesek.

A m. kir. minisztérium az első bekezdésben kapott felhatalmazás alapján épített vasútvonalakról az országgyűléshez utólag jelentést tenni köteles.

8. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről – amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is – gondoskodhatik.
9. § A jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.
10. § Mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen törvényben kapott felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, a jelen törvénnyel visszacsatolt területen az 1940. évi augusztus hó 30. napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók.
11. § Jóváhagyatnak a m. kir. minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései, amelyeket a területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.
12. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik.

A magyar nemzetiségű román állampolgárok részére biztosított – előbb említett – optálás lehetőségen felül, optálási jogot biztosított a döntőbírói határozat a Magyarországnak ítélt területen állandó lakóhellyel bíró személyek részére is, a román állampolgárság javára.

A 6. §-hoz

A törvényhatósági és községi tisztviselőknek a visszacsatolt területre való kirendelésére azért van szükség, mert a visszacsatolt terület közigazgatásának gyors beszervezése és zökkenésmentes menete csak úgy biztosítható, ha a visszacsatolt területre átmenetileg nagyobb számban kerülnek olyan tisztviselők, akik a magyarországi igazgatás minden részletében teljesen tájékozottak. Viszont a visszacsatolt területről alkalmazottaknak más törvényhatósághoz vagy községhez való átmeneti beosztására azért van szükség, hogy az ott szerzett tapasztalatokkal és ismeretekkel a visszacsatolt terület közigazgatásának jóságát szolgálják. Természetesen az ilyen kirendelés és beosztás csak átmeneti jellegű lesz és addig tarthat, amíg azt magasabb közérdek követeli meg. Ezzel kapcsolatban tájékoztatásul csak arra kívánok még rámutatni, hogy a kirendeléssel és beosztással felmerülő költségek, valamint az azzal kapcsolatosan esetleg szükségessé váló helyettesítési költségek a belügyi tárcát fogják terhelni.

A felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolása alkalmával szerzett tapasztalatok szerint szükség van olyan rendelkezésre amely lehetővé teszi, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr bármely jellegű népiskolánál, középfokú és szakiskolánál, középiskolánál vagy tanítóképző intézetnél alkalmazott tanítót vagy tanárt a most visszacsatolt területen bármely jellegű tanintézetben és fordítva, a visszacsatolt területen ilyen tanintézetnél működő tanítót vagy tanárt az ország egyéb területén bármely jellegű tanintézetben alkalmazhasson.

A szerzett tapasztalatok szerint ilyen rendelkezés felvétele azért szükséges, mert e nélkül a fennálló önkormányzati rendelkezések és a meghatározott állásra szóló megválasztás ténye megakadályozzák a tanszemélyzetnek a fennálló szükségletekhez igazodó és a kényesebb politikai követelményeket is figyelembevevő helyes elosztását.

A kérdéses rendelkezéssel kapcsolatban egyébként a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr álláspontja az, hogy a részére biztosított joggal csak a legszükségesebb mértékben kíván élni; a jogot az egyházi hatóság alatt álló iskolák tekintetében lehetőleg az egyházi hatóság indokolt óhajtásainak figyelembevételével kívánja gyakorolni és gondosan kerülni fog minden olyan intézkedést, amely az iskola felekezeti jellegét bármilyen vonatkozásban érinthetné.

A 7. §-hoz

Köztudomású, hogy a visszatért keleti és erdélyi terület határának megvonása olyan módon történt, hogy egyes vidékeknek – így a Székelyföldnek is – a csonkaországgal közvetlen vasúti összeköttetése nincs. Figyelemmel arra, hogy a visszatért erdélyi területek közvetlen vasúti összeköttetésének sürgős kiépítése rendkívül nagy jelentőségű, gondoskodni kell arról, hogy a m. kir. államvasutak a szükséges vasútvonalak megépítését haladéktalanul kezdjék meg. Az uralkodó jogi álláspont szerint azonban az állam által saját kezelésben építeni szándékolt vasútvonal létesítéséhez a törvényhozás felhatalmazása szükséges. Tekintettel arra, hogy ezidőszerint a pontos helyszíni felvételek előtt még nem volt tisztázható, hogy milyen mérvű vasútépítésre lesz szükség a visszatért területen, általános természetű felhatalmazás megadására lenne szükség. Célszerűnek mutatkozik az ügy rendkívül sürgős természeténél fogva a felhatalmazást már a visszatért keleti és erdélyi területnek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról szóló törvényben megadni.